2016. augusztus 2., kedd

1896 - Az első újkori olimpia megnyitója

1896. április 6-án, az athéni Panathinaiko stadionban elkezdődött valami, melyhez rengeteg dráma, öröm, feszültség és rekord kötődött és kötődik: a modern olimpiák kora. Pierre de Couberin francia diplomata a 90-es évek elején vetette fel a játékok gondolatát, az ókori Hellászban, Zeusz tiszteletére megrendezett sportesemények mintájára. Ezért döntött úgy az 1894-ben alakult Nemzetközi Olimpiai Bizottság, hogy az első olimpia helyszínéül Athént, az antik civilizáció központját választják. 

Bár a millenium alkalmából Budapest is szóba került, a magyarországi olimpiai még a harmadik évezredre is csak vágyálom maradt. A játékokra 14 nemzet 241 atlétája nevezett, melyek közül majdnem mindannyian ott voltak a megnyitó ünnepségen. A szervezők választása a görög szabadságharc emléknapja miatt esett április 6-ára.

A játékokat Konstantin koronaherceg nyitotta meg a következő szavakkal: "Ezennel az első nemzetközi olimpiai játékokat megnyitom. Éljen soká a Nemzet. Éljen soká a Görög nép."

Mint ismeretes, Magyarország és Ausztria ebben az időszakban a Habsburg Birodalom fennhatósága alá tartozott, viszont az olimpián különálló nemzetekként vettek részt. Hazánk 7 sportolót küldött Athénba, Hajós Alfréd két arany, Dáni Nándor egy ezüst, Szokoly Alajos, Kellner Gyula és Tapavicza Momcsilló pedig egy-egy bronzzal járult hozzá az összetettbeli 6. helyezéshez.

Az athéni olimpia tíz napjával világhódító eszme indult útjára, hogy több mint száz éves története alatt a világ minden egyes sarkába eljusson és a legtöbb profi sportoló életcéljává váljon.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése